2016. január 21., csütörtök
Gender Reveal Party - A rózsaszín és a kék ünnepe
Amerika a korlátlan lehetőségek és a szüntelen bulik országa. Ezzel már akkor tisztában voltunk, amikor kiköltöztünk: a boltok rendszerint az éppen soron következő alkalmat (legyen az hálaadás, karácsony, vagy Valentin-nap) meglovagolva, töménytelen mennyiségű dekorációs elemet kezdenek árulni. Ha Halloween, akkor a tökvájó szett, ha St. Patrick-nap, akkor a zöld manósapka, ha július 4., akkor az amerikai zászló (és az annak mintájából készült bármi más) a legkelendőbb áru. A lényeg a buli és persze a mögötte megbújó anyagi érdekek, amiket a fogyasztói társadalom hivatott kielégíteni. Ezen körülmények ismeretében már az sem okozhat meglepetést, hogy errefelé a születendő gyereked nemének felfedéséből is bulit csinálnak.
Igen, nemet írtam, azaz még jóval a „Baby Shower” (azaz a születést megelőző baba buli) előtt járunk. Ez a „Gender Reveal Party”.
A feleségem már a harmadik hónapban járt és épp a soron következő orvosi vizitünkre (én csupán érdeklődésből kifolyólag) voltunk hivatalosak, amikor szóba került egy efféle buli gondolata. A dolog lényege, hogy a baba nemét valamilyen vicces, meghökkentő módon adjuk elő / tárjuk fel / hirdessük ki a család és a közeli barátok számára. Akár személyesen, akár egy profi képsorozat keretein belül. A lehetőségek tárháza (láss csodát) ez esetben is kifogyhatatlan: felettébb népszerű például egy nagy dobozból a baba nemére utaló kék, vagy rózsaszínű lufikat eregetni. De van, aki konfettit tesz egy semleges színű léggömbbe, majd a pukkanás után (a konfetti színéből következtetve) derül fény a titokra. A hangsúly tehát a színeken van.
Mi az egyik legelterjedtebb módszert választottuk: az egyik kedves barátunk felajánlotta, hogy süt nekünk egy tortát, aminek a belseje kék, vagy rózsaszínű lesz, azaz a kedves egybe gyűltek a vágás pillanatában döbbennek majd rá az igazságra. A bevállalósabb szülők (vagyis nem mi) dönthetnek úgy is, hogy szintén kivárnak a buli napjáig. Ez esetben az orvos egy borítékban nyújtja át az „eredményt”, amit aztán csak a torta készítője bonthat fel. A fennkölt pillanatig pedig mehet a találgatás, viccelődés, egymás húzása, vagy éppen a társaság „fiús” és „lányos” táborra osztása.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése